DTM, 2016.02.23.

Készül a DTM 2016. február 23-i adása. Balról-jobbra: Szilágyi Árpád, Szalay Dániel, Pintér Róbert, Kovács Tücsi Mihály. Fotó: Igazi Violett
Szilágyi Árpád, Szalay Dániel, Pintér Róbert, Kovács Tücsi Mihály. Fotó: Igazi Violett

Immár olyan dobos is létezik, aki három karral dobol! A neten is megnézhető videón látható, hogy a harmadik kar természetesen nem kinövés, hanem egy robotikus fejlesztése a dobos testének – erről beszélget az asztaltársaság a műsor elején és ötletelnek is azon, hogy ki mire használna ötödik vagy hatodik végtagot. A hírösszeállításban szó esik az arcra vetítő Face Hacking technikáról (Justin Viktor), valamint a Star Wars VIII. epizódjának forgatása közben megvalósult drón-háborúról (Kovács Tücsi Mihály). Amerikában jelentősen többen hallgatnak podcast műsorokat, feltámadóban a podcastok világa – tudjuk meg Szalay Dánieltől, aki a témáról nemrégiben cikket is írt, és szó esik arról is, hogy a reklámtortából is kiveszi már a maga részét ez a médiaszegmens.

Egy Los Angeles-i kórház számítógépes rendszerét tíz napon át blokkolta egy zsarolóprogram, de halálos áldozat szerencsére nem volt – Keleti Arthurtól hallhatunk az ügy részleteiről, a veszély nagyságáról és a lehetséges megoldásokról. Húsz napig viszont életképes volt az emberi fül, amit élő sejtekből nyomtattak, majd patkányok szervezetébe beültették – Justin Viktor ezenkívül a jövő otthoni gyógyszernyomtatását is szóba hozza. Vajon miért tagadta meg az Apple – a Google-lel és a Microsofttal egyetértésben – az FBI számára, hogy egy terrorista okostelefonját feltörjék? – erről már Pintér Róberttől hallhatunk. Végül Kovács Tücsi Mihály számol be a bankkártya-leolvasók és az okostelefonok keresztezéséről, amivel a tavaszi réten vagy bármely külső helyszínen lebonyolíthatjuk a fizetést mondjuk a vattacukorért vagy a mustáros kolbászért…

DTM – A digitális világ érdekes!

A hangfelvétel lejátszása a “play” ikont ábrázoló ikonra kattintva indul, de a hangfájl akár le is tölthető. A lejátszó egy külön ablakban is elindítható.

 

A hanganyag letöltése | Lejátszó megnyitása új ablakban

A DTM hangtechnikája. Fotó: Igazi Violett
A DTM hangtechnikája. Fotó: Igazi Violett

Tetszenek a vipcast.hu tartalmai? Ha még nem tetted meg, lájkold a vipcast.hu Facebook-oldalát és iratkozz fel teljesen ingyenesen a podcastra is, hogy ne maradj le a következő hanganyagokról!

Észrevételed van a műsorral kapcsolatban? Megírhatod hozzászólásként.

A DTM Facebook oldala: https://www.facebook.com/netidok/

Az asztaltársaság tagjai ezúttal:

Szerkesztő-műsorvezető: Szilágyi Árpád

Justin Viktor – innovátor és a technológiai fejlesztések megszállottja
Keleti Arthur – az ITBN főszervezője és flippertudós
Kovács Tücsi Mihály – író, újságíró és a Nagy Testvér szakértő
Pintér Róbert – információs társadalomkutató
Szalay Dániel – újságíró és applikációkutató

Konferálás és keverés: Czinege Levente
Szignál: LukHash zenéje, www.lukhash.com
Hangtechnikus és utómunka: Orsós József és Kanalas Lajos
Utómunka: Soltész Levente és Neogrády Attila
Fotók: Igazi Violett, www.facebook.com/IGAZIZOOM
vipcast.hu és Facebook oldal frissítés: Szalay Dániel, Giró-Szász Roland

Berobban a podcast?

Egyre több hír sugallja azt, hogy a podcasté a jövő a médiában. De mi is tulajdonképpen a podcast?

A podcast egy olyan szolgáltatás, ami lehetővé teszi, hogy hanganyagokat akár internetkapcsolat nélkül is meghallgassunk, okostelefonokon, táblagépeken vagy i-Podon. A podcast teljesen függetlenné tesz minket a hagyományos médiától. Mi dönthetünk arról, hogy az adott hanganyagokat hol és mikor hallgatjuk meg. A felvételeket bármikor letölthetjük, és sportolás, utazás vagy akár más tevékenység végzése mellett is meghallgathatjuk. A podcastra, az RSS-hez hasonlóan fel is lehet iratkozni, így egy egyszeri beállítást követően mindig naprakészek lehetünk. A friss hanganyagok akár automatikusan is áttöltődhetnek a telefonunkra.

A podcast tehát pontosan arra feltételezésre épült, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően a meghatározott időpontban sugárzott adások felett eljárt az idő. Eredetileg egy piaci rést töltött be a szórakoztatóiparban, de mára rendkívül népszerűvé vált, többek között az egyszerű elkészíthetőségének köszönhetően. Ma már minden olyan adást, ami letölthető vagy meghallgatható online, podcastnak neveznek.

A podcast népszerűségét mutatja például az, hogy a Serial podcast sorozat az első 10-ből 9 helyet foglal el idén az iTunes leggyakrabban letöltött epizódok listáján. Ez a sorozat azért különleges, mert nem rádióműsorként indult mint a legnépszerűbb podcastok, hanem már kimondottan digitális produkcióként született. De a Serial csak egy példa a sok közül, ami arra utal, hogy a podcastnak köszönhetően a szórakoztatóiparban az üzleti modelek teljesen átalakulhatnak a közeljövőben.

Alex Blumberg – aki 2014-ben indította el saját podcast hálózatát Gimlet Media néven – nyilatkozta egy interjúban fastcompany.com „Még csak most próbáljuk kitapasztalni, hogy a podcasting hogyan segíti az innovációt”. Jake Shapiro, a PRX (Public Radio Exchange) vezérigazgatója szerint a podcast üzleti modell lényege, hogy mind a tartalomgyártásban, mind a marketingben, mind a technikai terjesztésben, mind pedig a hallgatói élményben rejlik innováció.

Podcastra hangolva

Sok vállalat a szórakoztató iparban arra használja a podcastot, hogy fenntartsák a kapcsolatot a felhasználókkal,  vagy hogy bővítsék a felhasználói bázist. Így például az év első felében a PokerStars, a népszerű online pókerterem is elindított egy teljesen új podcast szolgáltatást “EPT Not Live” néven. Ez tulajdonképpen az EPT (Európai Pókertúra) nem élő változata, egy olyan podcast platform, amely magával ragadó tartalmat biztosít arra az időre, amikor nem sugároznak élőben. A hírességekkel és a híres pókerversenyzőkkel készített interjúk, amelyek az élő versenyeken a kulisszák mögött készülnek, például podcast formájában lesznek elérhetők. Ily módon a cég fenntartja a figyelmet a közönség felé, még abban az időszakban is, amikor nincs élő versenyeken.

A podcastok hazánkban is egyre népszerűbbek. A Netidők az NRC-vel közösen készített felmérése szerint már 2012-ben a felnőtt magyar internetezők 4-5 százaléka hallgatott podcastokat, és az arány azóta is folyamatosan nő. Éppen ezért, az előbb említett, Petőfi Rádióban futó Netidők műsorból ismert csapat is elindított egy, a „Digitális Talk Show mindenkinek” című podcast műsort a tavalyi év végén a vipcast.hu-n. Az új tartalmak kifejezetten a digitális világ témáival foglalkoznak: a kütyükről, az internetről és az információs társadalomról szólnak, de geek felhasználóknak és teljesen hétköznapi embereknek egyaránt érthetőek lesznek.

Felderítetlen területek, jövőbeni akadályok

A podcast formátum, frekvencia és hosszúság terén minden más médiánál nagyobb kreativitásbeli szabadságot nyújt, éppen ezért egyre több híres előadó készít podcastokat is. A podcast készítők már felismerték azt is, hogyan lehet pénzzé tenni a népszerűséget: például a podcast műsorvezetők által beolvasott sporthírekben elrejtett reklámokkal. Egy felmérés szerint, amit a MidRoll 300 ezer podcast hallgató körében végzett, tavaly a podcast hallgatók 63%-a vásárolt azon termékek közül valamit, amit a műsor reklámozott.

Rengeteg felderítetlen terület van még podcasting terén, legyen az előfizetés, eseményhez kötődő tartalom, vagy akár különböző producerek közötti együttműködés. Még az is felderítésre vár, hogy melyek azok a tartalmak, amelyekre a közönség igazán kíváncsi. Az élő közvetítés például lehet egy jó bevételi forrás, számtalan stand-up comedy-s készít már podcastot a fellépéseiről.

A legnagyobb bevételi forrás a podcasting számára – és potenciálisan minden média számára – az appok által terjesztett tartalom. Egy-egy alkalmazás, leggyakrabban az App Store-ból letöltve, a podcast szolgáltatók számára információt nyújt hallgatóik demográfiai adatairól, lehetővé téve ezzel a célzott, és ezért jobban megtérülő reklámokat. Az alkalmazások a rajongói részvételt is segítik. Az élő chat funkcióval például a rajongók a közösségi oldalakon keresztül is bejelentkezhetnek rá.

Annak ellenére azonban, hogy az Apple a podcast korai támogatójának számít, eddig nem használta ki kellőképpen ezt a médiumot, de a jelek arra utalnak, hogy kezdi komolyabban venni. Az iOS 8 operációs rendszerben például a podcast már egy alapértelmezett alkalmazás, minden frissítés része. Az iPhone-okon így az autoszinkronizáció és a háttérben futó letöltés is lehetséges lesz, tovább könnyítve az audiotartalmak követését. Így, a podcasting felkarolásával az Apple újra megkedvelteti magát egyre több új médiaalkotóval. Könnyen elképzelhető, hogy a podcastinggal olyan sikereket fog elérni, mint annak idején az iTunes-szal.

Nyitottak a podcastokra a magyarok

Ezúttal kivételesen nem egy hangzóanyagot ajánlok a vipcast látogatóinak figyelmébe, hanem egy különleges kutatást, melyet az NRC piackutató és a Petőfi Rádióban hallható Netidők című rádióműsor közösen készített. A felmérés készítői ugyanis (részben egyébként az én személyes kérésemre) nemrég megvizsgálták a podcast technológia hazai elterjedtségét, illetve azt, hogy mennyien használnak egyáltalán podcastokat.

Bár a kutatásról a Netidők blogjában barátaim kissé talán túlzottan pesszimistára sikeredett címmel (“Nem veszik az adást”) számoltak be, az eredmények láttán én közel sem vagyok olyan csalódott. Ugyanis a piackutató cég 1000 fős mintán végzett (a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében legalább hetente internetező 18-75 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető) online kérdőíves kutatásából az derült ki, hogy a felnőtt magyar internetezők 4-5 százaléka szokott podcastokat hallgatni. Ez, bár százalékban kifejezve még relatíve alacsonynak tekinthető (nyilván nagyobb örömmel írnám le, hogy szinte mindenki csak podcastokat hallgat), ám ha kiszámoljuk, hogy ez ténylegesen hány embert jelent, szerintem egyáltalán nem is rossz ez a mutató, hiszen ma már viszonylag magasnak mondható az internetpenetráció, több millió ember lép fel rendszeresen az internetre. (Az NRC például a legutóbbi, még januárban publikált, internetpenetrációról szóló adatsorában  4,5 millió 15 évnél idősebb internetezőről írt.) Figyelembe véve, hogy ennek 4-5 százaléka már most is elérhető, ez több százezer embert jelent már most is. Mindez lehet, hogy kevés egy nagyobb tömegeket elérni képes rádiónak, egy kis költséggel üzemelő podcast esetében viszont izgalmas lehet.

Ráadásul benne van a potenciál, a növekedés lehetősége a jövőre nézve, hogy ahogy egyre inkább beépül a mindennapokba az internetezés az újonnan internetezők életében is, ahogy sikerül megismertetni az új emberekkel a podcast előnyeit, úgy nő meg az igényük új technológiák, például köztük a podcast kipróbálására.

De ismerve a vipcast látogatottságai adatait, vagy a podcastra állandó jelleggel feliratkozottak számát is kifejezetten pozitív bennem az összkép. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok a külföldről érkező (feltehetőleg magyar ajkú) látogató, akikkel a piackutatás valószínűsíthetően nem számolhatott, hiszen ők nem a hazai internetpenetrációba tartoznak. Ráadásul a podcastos hallgatói táborról az is tudható, hogy vélhetően érdeklődik a technológia és a modern eszközök iránt és magasabb státuszú, ami a hirdetők szempontjából fontos. Itt ráadásul szinte nulla a reklámzaj, azaz egy-egy kampány hatékonyabb lehet, például egy podcastos interjú szponzorációja esetén.

Kifejezetten pozitív az is, hogy nem csekély azok száma, akik nyitottak az ilyen típusú médiafogyasztásra. A felmérés azon résztvevői közül, akik ma még nem hallgatnak podcastot, minden negyedik nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy a jövőben kipróbálja a dolgot.

A kutatás készítői egyébként rákérdeztek arra is, hogy milyen eszközökről hallgatnak a magyar netesek podcastokat, de több más, a podcastokkal foglalkozó megállapítás is olvasható a Netidők blogjában.

A témáról várhatóan a közeljövőben készül egy rövid hangzóinterjúm Kurucz Imrével, az NRC kutatási igazgatójával.