Éhen halhatnak a site-ok?

Vértes JánosNéhány napja Rupert Murdoch ausztrál médiamágnás (többek között a „The Times”, a „Fox News” és a „The Sun” tulajdonosa) bejelentette, fizetőssé tenné a cége tulajdonában lévő jelentősebb internetes portálok tartalomszolgáltatását. Nemrég hasonló hírek érkeztek az Axel Springer médiakonszern háza tájáról is, vagyis ők is lelakatolnak néhány webes szolgáltatást, amit ezután csak fizetétség ellenében lehet elérni. Lehet, hogy mégsem lefutott meccs, hogy az internetes tartalmakhoz ingyen juthatunk hozzá, cserébe a néhány reklámbanner elviselésért?

Egy új trend hajnalán vagyunk, vagy csak a válság miatt nehéz helyzetbe került médiatulajdonosok elkeseredett és sikertelenségre ítélt próbálkozásáról van szó? Többek között erről, valamint a bannerek tiltásáról, az Adverticum hirdetéskiszolgáló nemrég publikált átkattintási statisztikáiról és a globális válság online reklámpiacra gyakorolt hatásairól beszélgettem Vértes Jánossal, az Adverticum elnökével, aki tapasztalatairól nem csak e minőségében, de mint tartalomszolgáltató (a Prim.hu főszerkesztője) is be tudott számolni.

 

A hanganyag letöltése | Lejátszó megnyitása új ablakban

Kapcsolódó anyagok:

“Éhen halhatnak a site-ok?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. belehallgattam a szalay és a vértes interjúba. van egy dolog, ami feltűnt ezeknek az embereknek a gondolkodásában. mindkettőnek az erős állítása az, hogy a világban léteznek globális tendendiák. szalay úgy gondolja, hogy lehet következteni az ázsiai pénzügyi befeketésekből az európaira, vértes meg azt, hogy az európai újságolvasási szokásokból következteni akar az amerikaira.

    konjunkturában ez rendben is van. recesszió idején azonban mindenki keresi a kitörési pontokat, és a kontinensek önjáróvá válnak. ma fölösleges figyelni az amerikai zárást, és az ázsiai nyitást a tőzsdén, és fölösleges figyelni az amerikai és az ázsiai médiát is, hiszen ezek aszinkron mozognak.

    tulajdonképpen egy ilyen erős aszinkron mozgásból indult el a tőzsdeválság. amerikai tőzsdén úgy zuhant meg a forgalom, hogy előtte se európában, se ázsiában nem zuhant meg. 2008 utolsó negyedévének kezdetén a nagy ameriakai vállalatok szokásaikkal ellentétben az árbevételüket nem tolták a new yorki tőzsdére, hanem az árfolyamok esésére kezdtek spekulálni. vélhetően alacsony árfolyamon akarják visszavásárolni a “saját” papírjaikat. ezek a vállalatok a nagy amerikai brókerházakkal sem egyeztettek, és pláne nem egyeztettek európával. pánik alakult ki az aszinkronitás mozgások miatt.

    ugyanez az aszinkronitás van kialakulóban a média piacon is. az amerikai (és az angolszász) kiadók egyértelművé tették, hogy fizetőssé kívánják tenni a lapjaikat. amerikában mindenki úgy gondolja, hogy az aktív, de nem fizető, és a passzív előfizetői tábort integrálni kell (aktív előfizetés modell), ugyanez érvényes az angolszászokra, de kelet európai média erre aligha lesz képes. ha a magyar poltikai napilapok online változatai előfizetőssé válnának, akkor azonnal megbukna mind. a magyar hírlapot kinyírná a magyar nemzet, a népszabadságot a népszava, vagy fordítva, és ugyanez érvényes a zéró előfizetővel rendelkező origóra, és az indexre. ha ezek a kiadók képesek lennének bármilyen egyeztetésre és félre tennék a hatalmi ellentéteket, akkor a saját bloggereik döntenék be őket. ez azonban nem jelenti azt, hogy a washington post, és a new york times is megszűnne néhány dolláros előfizetési díjtól.

    csak erre az egyszerű dologra szerettem volna felhívni a figyelmet.

  2. annyit még, hogy azt nem gondolom, hogy a hazai kiadók sorra meg fognak megszűnni, de azt gondolom, hogy a tulajdonosok belátják majd, hogy az ingyenes lapok legálisan csak non profit működésre képesek. (lehet velük persze pénzt mosni) a social média még úgy sem. (az egy pénztemető valójában).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.